Miért foglalkoznak velem ennyire?

Miért foglalkoznak velem ennyire? – A nagy kérdés, amire mindenki tudja
a választ

Mi a faszért érdekellek ennyire? Komolyan, ennyi időd van? Ennyire nincs saját életed? Ott
ülsz a nagy semmiben, a kedvenc fotelodban, görgeted a telefonod, és a legnagyobb
problémád az, hogy én hogyan nézek ki, hogyan gondolkodom, vagy mit csinálok az
életemmel? Szánalmas. És nevetséges.

Miért foglalkoznak velem ennyire?
A világ tele van mesterséges mosolyokkal és üres tekintetekkel. A kérdés az, hogy mersz-e az lenni, aki valójában vagy?

Mert tudod, mi a különbség köztünk? Én azt az életet élem, amit akarok. Nem kérek
engedélyt. Nem várok jóváhagyást. Nem játszom meg magam. És ez basz téged. Mert te nem ezt csinálod. Te a saját kis ketrecedben ülsz, és inkább mással foglalkozol, mert akkor nem kell szembenézned azzal, hogy te magad is egy hazugság vagy.

A képmutatás művészete

Nézzünk szembe a valósággal: az emberek szeretnek ítélkezni. Könnyebb más életével
foglalkozni, mint saját magukkal.

Miért foglalkoznak velem ennyire?

Könnyebb azt mondani, hogy én vagyok a „más”, mint
beismerni, hogy az ő életük is egy rakás hazugság. Mert ha nem így lenne, akkor nem lenne
idejük arra, hogy mások életét elemezzék, igaz?

De itt jön a poén: én nem hazudok magamnak. Nem csapom be magam, nem bújok szerepek mögé, nem próbálom eltitkolni azt, aki vagyok. És ez baromira frusztrál téged. Mert a saját életed egy kibaszott hazugság.

Miért zavar ennyire, hogy önmagam vagyok?

Miért foglalkoznak velem ennyire?

Mert te nem mered azt csinálni, amit én. Nem mersz úgy élni, ahogy boldog lennél. Mert
neked fontosabb a látszat, mint az igazság.

Egy életet élsz mások elvárásai szerint, és közben
mindenkit gyűlölsz, aki nem ezt csinálja. Te nem az én kinézetemet utálod. Nem a
gondolataimat. Az zavar, hogy szabad vagyok.

Tudod, mi a legszebb az egészben? Az, hogy pont azok az emberek, akik ítélkeznek fölöttem, azok a legnagyobb képmutatók. A legnagyobb hangú hetero családapák, akik „családi értékeket” hirdetnek, azok titokban idegen pasik farkát szopják egy parkolóban. És még nekem akarnak erkölcsről papolni. Nevetséges.

A kérdés, amire sosem kapsz választ

Miért érdekel ennyire az életem? Miért nem foglalkozol a sajátoddal? Ja, hogy akkor be kéne ismerned, hogy a saját életed egy rakás szar? Hát, ez tényleg kellemetlen. De tudod mit? Nem az én dolgom, hogy téged felébresszelek. Én csak élek, és ha ez ennyire irritál, akkor talán neked kéne elgondolkodnod.

Miért foglalkoznak velem ennyire?
Aki tudja, hova tart, azt nem zavarja, hogy mások mit mondanak. Az út csak a tiéd.

3 hozzászólás “Miért foglalkoznak velem ennyire?” bejegyzéshez

  1. Én tanulás céljából foglalkozom veled , no meg azért mert szimpi amit képviselsz .
    Sajnálom de folytatom ….. .🙂🫠😘 bocsiiii Joe.

  2. Személy szerint az őszinteség az, ami minden egyes gondolatnál magával sodor! Annyira lélek melengető minden egyes szó hogy öröm olvasni. Egyébként meg nem más vagy hanem ritka. A sok agyhalott meg szimplán csak irigy és napraforgó. Pedig mi sem egyszerűbb mint őszintének lenni, de mit várunk olyanoktól akiknek annyi esze sincs hogy belássa, a hazugsághoz jó memória kéne… Na meg, hogy eljusson legalább az információ töredéke a mini agyukba és legalább ne reklámozzák ha már ostobák.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.