Nem fogok mellébeszélni. Látom, hogy egyre többen vagytok, látom a visszajelzéseket, és
rohadtul jól esik. Nem azért írok, hogy mindenki szeressen, nem is azért, hogy mindenki
egyetértsen velem – hanem mert van mondanivalóm. És amikor azt látom, hogy ez tényleg
eljut hozzátok, hogy értitek, átérezitek, és valami megmozdul bennetek az írásaim
hatására… na, az az igazi visszaigazolás.
A mai világban, ahol mindenki vagy túl sokat beszél, vagy egyáltalán nem mond semmit,
baromi nagy dolog, hogy ti nem csak átfuttok a szavakon, hanem megálltok, gondolkodtok,
és visszajeleztek. Ez nem csak nekem jelent sokat, hanem nektek is. Mert ez azt mutatja,
hogy nem vagytok zombik, hogy van bennetek valami több, egy kis tűz, egy kis kíváncsiság,
egy kis „basszus, ebben tényleg van valami”.
Szóval köszönöm. Nem csak azt, hogy olvastok, hanem azt is, hogy gondolkodtok. Hogy
éreztek. Hogy megosztjátok velem a saját gondolataitokat, mert ettől válik az egész egy
valódi beszélgetéssé.
És ne aggódjatok, lesz még bőven téma. Mert amíg én gondolkodom, addig írok. És amíg ti
olvastok, addig van értelme.
Köszi, hogy itt vagytok!
