Kíváncsiság – az én legrosszabb tulajdonságom


Van egy nagyon rossz tulajdonságom: kíváncsi vagyok. Túl kíváncsi. Mindig érdekel, mi van az emberek fejében, hogyan gondolkodnak, és mitől működik vagy éppen nem működik az életük. Sokszor belemegyek olyan beszélgetésekbe, amikbe talán nem is kellene, de a kíváncsiságom erősebb nálam. Például a társkeresők világában rengetegszer találkozom heteró férfiakkal, akik panaszkodnak nekem, egy meleg pasinak, hogy nem találnak nőt szexre, hogy nem tudnak ismerkedni. És én mindig kíváncsi vagyok, hogy mi lehet ennek az oka.

Kíváncsiság – az én legrosszabb tulajdonságom


Sokszor ott ül előttem egy tök helyes, fiatal srác, akinek a Jóisten adott gyönyörű arcot, szép testet, és egy méretes adottságot is. És mégsem talál magának senkit. Én, egy 43 éves vén buzi, bármikor, ha akarok, találok szexpartnert. Mert akarok találni. Mert értem, hogyan működik ez a játék. És közben csak nézem ezeket a srácokat, akiknek gyárilag ott a szépség, ott a test, és mégis teljesen üres a fejük.

Kíváncsiság – az én legrosszabb tulajdonságom


Nem tudják, hogyan kell gondolkodni. Nem akarják megérteni a nőket, nem akarják megtanulni, mi az, ami vonzó. Úgy akarnak hódítani, hogy pont az ellenkezőjét csinálják annak, amitől egy nő jól érzi magát. Olyan dolgokat mutatnak, ami taszít, nem vonz. És még csak arra sem képesek, hogy minimális manipulációval legalább azt a látszatot keltsék, hogy odafigyelnek a nőkre. Ehelyett bután, ostobán, tétlenül ülnek, és utána sírnak egy meleg férfinek arról, hogy „semmilyen nőnek nem kellek”.

Kíváncsiság – az én legrosszabb tulajdonságom



A kíváncsiságom miatt mindig belemegyek ezekbe a beszélgetésekbe, és mindig ugyanarra a következtetésre jutok: nem az élet igazságtalan, hanem az emberek lusták, buták, és képtelenek tenni magukért. Hiába a jó külső, hiába a genetikai jackpot, ha az agy üres marad. És ilyenkor csak ennyit tudok mondani: hát bazdmeg, ostoba vagy!






Egy hozzászólás “Kíváncsiság – az én legrosszabb tulajdonságom” bejegyzéshez

  1. Magyarázd el nekem, hogy miért tartod rossz tulajdonságnak a kíváncsiságot, nagyon érdekelne!. Szerintem alapvető dolog, lehet, hogy tényleg káros? A másik, az embereket nem érdekli a másik ember csak addig amíg úgy érzi hasznos, az, hogy te egy empatikus, érdeklődő, odafigyelő, másokat meghallgató lény vagy lassan már a csodák világába tartozik, ezért sem értenek téged, na elég a magasröptű gondolatokból, csók a családnak

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük