Karrierváltás 36 évesen

Miért hagytál ott egy sikeres karriert, amiről mások csak álmodnak?

Amikor kimaxolsz egy szakmát, és azt gondolod: „Ezt tényleg teljesen kimaxoltam”, akkor
jön a nagy kérdés: mi a következő lépés? Én elértem mindent, amit csak lehetett.
Versenyeken nem indultam – az sosem vonzott –, de a szakmai tudásom egyedi volt, ebben
biztos vagyok. És akkor eljött a pillanat, amikor rájöttem: magam ura akarok lenni. Nem
akarok főnök lenni, de főnököt sem akarok a fejem fölé. Nem kell senki, aki megmondja, mit
csináljak, hogyan csináljam. Én akartam teljes szabadságot az életem felett.

Sokáig gondolkoztam, mi lehet az, ami hasonlóan kreatív, mint a virágkötészet, amit
szeretek, de közben egyedül is csinálhatom. És akkor jött az a villanás a fejemben: legyek
műkörmös.

Miért pont a műkörmözés? Mi fogott meg benne annyira, hogy teljesen újrakezdd?

Nagyon régóta nézegettem ezt a szakmát, és nagyon tetszett, hogy itt is lehet alkotni. Ez a
szakma maga a játékhatárok nélküli kreativitás – bármit lehet csinálni, kitalálni, formálni. Itt
nincsenek szabályok, csak a képzeleted határai. És egy ponton azt mondtam magamnak:
„Miért ne? Miért ne próbálnám meg?”

36 évesen? Nem túl késő újrakezdeni?

Sosincs késő újrakezdeni. Ez nem korfüggvénye. Az élet arról szól, hogy akarsz-e fejlődni, új
dolgokat kitalálni, megvalósítani, kihívásokat keresni. Ha benned van ez a tűz, akkor
teljesen mindegy, hány éves vagy. 50-60 évesen is simán bele lehet vágni. Az egyetlen dolog, amit el kell fogadni, hogy minél később kezdesz bele, annál rövidebb időd van a csúcsra jutni – de a lényeg, hogy elindulj.

Mi változott azóta, hogy belevágtál? Mit adott neked az új szakma, amit a régi nem?

A váltás mindig megéri, ez nem kérdés. Az ember ezt saját magáért csinálja, a fejlődésért.
Miért érte meg? Mert szeretem csinálni. Magam ura vagyok. Nincs főnököm. Nem mondom, hogy nincs árnyoldala – ugyanúgy van, mint a virágkötészetnek volt. Minden szakmának megvan a nagyon szép oldala, és mellette ott van a nagyon-nagyon sötét oldala is. A műkörmözésnek is megvan a maga sötét oldala. De ettől szép az élet – az, hogy zajlik.

Ha visszanézel most, megbántad valaha a váltást?

Nem bántam meg. Ha megbánnám, akkor nem csinálnám, nem élvezném, és nem szeretném csinálni. Egy döntést soha nem szabad megbánni – abból tanulni kell. Legfeljebb rossz döntést hoz az ember, de akkor is ott a lehetőség, hogy kijavítsa. Az, hogy megbánás,
szerintem hülyeség. Az élet arról szól, hogy döntesz, tanulsz, és mész tovább. Ez a lényeg.