Amikor valaki meglátja a „Extreme Joe Nails” nevet, egyből a fényűzés, pompa, ragyogás,
pénz és jólét jut eszébe.
Egy luxusélet, ahol minden könnyedén az ölünkbe hullik, ahol a
siker garantált, és az ember csak hátradőlve élvezi a jutalmakat. De ez a kép torz, hamis és
távol áll attól, amit én valóban megélek.
Én egy egyszerű ember vagyok.
Egyszerű életet élek. Nem ülök egy aranytrónon, nem úszom
a pénzben, és az áraim nincsenek elszállva. Küzdök, nap mint nap, és nem azért, hogy
másokat átvágjak, hanem hogy megéljem a pillanatokat. Az én életem nem a ragyogásról
szól, hanem arról, hogy a nap végén tükörbe tudjak nézni, és azt mondhassam: önazonos
vagyok.
Nem harácsolok, nem építek illúziókat, nem játszom szerepeket. Élek. Látom, érzem,
megélem azokat a pillanatokat, amik valóban számítanak.
Az életem nem egy magazin
címlapja, hanem egy küzdelem. Egy belső utazás, ami nem mindig szép, nem mindig könnyű,
de az enyém.
És itt van Extreme Joe Nails. Egy név, ami nekem nem csak betűk halmaza. Egy név, amiért
vért, verejtéket és könnyeket adtam. Egy név, ami mögött ott van minden lemondás, minden
döntés, minden áldozat.
Egy név, amire építettem az életem. Az emberek szeretik nagy
dolgokat belelátni a nevekbe, mítoszokat gyártani róluk, de számomra ez a név az utat
jelenti. A küzdelmet. A szakmai fejlődést, a folyamatos tanulást, a kudarcokat és a sikereket.
Nem várok csodát, és nem keresek kifogásokat. Csak azt akarom, hogy amikor kimondom
ezt a nevet, akkor érezzem, hogy minden egyes percet megért, amit belefektettem. És ha
mások ezt nem látják, az nem az én problémám.