A Spirituális Lázadó: Önazonosság vs. Társadalmi Skatulyák
Na, nézzünk egy embert, akinek arctetkója van, műkörmöket épít, és közben spirituális? HÁT EZ HOGY LEHETSÉGES?!
Igen, tudom, hogy most páran már markolják a keresztvizet, mások meg azon agyalnak, hogy a sztereotípiák vajon robbanhatnak-e. Spoiler: IGEN, ROBBANNI FOGNAK.
A SPIRITUÁLIS IGAZSÁG LÁNGSZÓRÓVAL
A legtöbben azt hiszik, hogy ha valaki spirituális, akkor meg kell felelnie egy sablonnak – legyen nyugodt, legyen mosolygós, legyen egyszerű, és persze legyen kibaszottul „szerény”. Hát egy nagy lóf*!**
A valódi spiritualitás nem szerénység kérdése, hanem bátorságé. Annak a bátorsága, hogy mersz önmagad lenni, akárki akármit gondol.
A VILÁG EGY ROHADT SKATULYÁZÓ GÉP
- Ha más vagy, megbélyegez.
- Ha erős vagy, támad.
- Ha spirituális vagy, akkor elvárják, hogy megfelelj egy nevetséges sablonnak.
És ha ezeknek nemet mondasz? Akkor jön a támadás. De pont ez a próba. A spirituális erő abban rejlik, hogy kibírod, nem hátrálsz meg, és nem hagyod, hogy a világ diktálja, ki vagy.
NEM A KÜLSŐD SZÁMÍT – AZ IGAZSÁG BELÜLRŐL JÖN
Nem az számít, hogy van-e tetoválásod, építesz-e műkörmöket, vagy egyáltalán, hogy milyen életformát választasz. A spiritualitás egyetlen dolgot követel: hogy önazonos légy.
A valódi erő nem a megjátszott szerénységből fakad, hanem abból, hogy mersz önmagad lenni minden kibaszott körülmények között.
MIÉRT UTÁLNAK AZ EMBEREK?
Ha van valami, amit utálnak az emberek, az az, ha valaki nem hajlik meg.
- Ha nem simul bele a nagy közös szürkeségbe.
- Ha felvállalja, hogy egyedi, különc, más.
- Ha rávilágít arra, hogy a legtöbb ember csak egy üres váz, akik sosem merték követni a saját útjukat.
Ez a valódi spiritualitás: beleállni az igazságba, leszarni az elvárásokat, és önmagad lenni akkor is, ha ez az egész világot irritálja.
