Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem egyre gyakrabban futnak bele az életembe ezek a tipikus kiakasztó figurák. Tudod, azok, akik belül teljesen szét vannak esve – alkohol, drog, … Tovább olvasom
A romlás szépsége – egy mérgező csomagolásban
A magány, mint szentély
Sokan félnek a magánytól. Én meg lassan templomot emelek benne.
Nem azért, mert jó egyedül. Hanem mert igaz. Mert csak ott nincs hazugság. Ott nem vár senki semmit. Ott nem … Tovább olvasom
Nem a könyv kell. Csak az arcom.
Elkészült egy csomó könyv.
És amikor az elsőt beküldtük kiadónak, azt hittem, majd örülnek. Hogy végre valaki nem
szépít. Hogy valaki tényleg le meri írni, amit gondol.
De nem ez
… Tovább olvasomÍrd meg a könyvet, mondták. Jó lesz, mondták.
Sokan mondták. Hogy írjam meg. Hogy ebből könyvnek kell lennie. Hogy ez nem csak poszt, nem csak jegyzet, nem csak dühkitörés – hanem valami, amit másoknak is látniuk kéne.
Hogy
… Tovább olvasomMiért nem elég, ha jó vagy?
Egy pofon az élettől
Nagyon sokáig küzdöttem magammal. Azzal a kérdéssel, ami belülről zabált: ha jó ember
vagyok, ha tisztességesen élek, ha kreatív vagyok, ha dolgozom, ha írok, ha adok … Tovább olvasom