Az első férfival – nem pornóforgatás

Nagyon sok pasi ír rám nap mint nap, akik még soha nem voltak férfival, de érzik, hogy ki
akarják próbálni. És ezzel semmi baj nincs. Tök oké, ha valaki kíváncsi magára. De mindig
ugyanazt a kis monológomat kell lenyomnom, mert a fejekben annyi téves kép él, hogy néha azt érzem, pornószínészek castingjára jelentkeztek, nem egy valódi, érző emberhez.

Első alkalom? Az nem a pornóról szól. Az nem a kemény betolásról, nem a
nyögésversenyről, meg főleg nem arról, hogy bárkinek bármit be kell bizonyítanod. Az első
alkalom a kommunikációról szól. A türelemről. Arról, hogy ne magadat akard legyőzni,
hanem megismerni. Hogy megtapasztald a saját tested. A tested reakcióit. A korlátait. Azt,
hogy hol érzed jól magad, és hol nem.

De nem, ők már úgy jönnének, mintha egy pornóforgatásra jönnének. Hogy akkor azt most
úgy kell, ahogy ott látták. Mintha a segg nem lenne része a testnek, csak egy eszköz. Aztán
amikor elmondom, hogy ez fájni fog, nem lesz benne öröm, hogy ez nem így működik –
letiltanak. Elküldenek a kurva anyámba.
A pornó nem a valóság. A pornó egy vágott, megrendezett jelenet, ahol mindenki tudja a
dolgát, és már százszor csinálta. Az első alkalom viszont nem erről szól. Az első alkalom
bizonytalanságról, nyitottságról, és sokszor bénázásról is szól. És ez így van rendben. Mert
az első élmény, ha jól van megélve, örökre benned marad. Meghatározó lesz. De ha
fájdalmas és frusztrált, akkor csak újabb gátat tesz rád. És utána nehezebb lesz újra
próbálkozni.

Szóval ez itt most nem nyafogás. Ez egy közszolgálati bejegyzés. Kedves „még nem voltam
pasival, de most kipróbálnám”-kategória: ha szeretnél valami jót megtapasztalni, akkor ne a
pornóra hallgass. Hanem saját magadra. A testedre. És ha valakihez mész, hallgass rá. Mert
lehet, hogy ő jobban tudja, mi a különbség egy jelenet és egy valós élmény között. És lehet,
hogy pont ő az, aki megtaníthat arra, hogyan élvezd önmagad, nem csak másokat.