Elég jó vagyok? Tényleg értek ehhez? Van elég tapasztalatom? Oktathatok másokat?
Ezek azok a kérdések, amik ott keringenek a fejemben. Nem azért, mert bizonytalan vagyok, hanem mert bárki, aki igazán tud valamit, előbb-utóbb eljut ide.
Minél többet tudsz, annál több kérdésed van
A világ tele van nagyszájú magabiztos emberekkel, akik egyetlen pillanatig sem kérdőjelezik meg magukat. Ők azok, akik egy YouTube-videó után már szakértőnek érzik magukat. Akik azt hiszik, hogy ha egyszer valamit megcsináltak, akkor már ők az abszolút tudás birtokosai.
Aztán ott vannak azok, akik valóban értenek valamihez.
És tudod, mi bennük a közös?
Hogy rohadtul megkérdőjelezik magukat.
Elég jól csinálom? Tényleg hasznos, amit átadok?
Ez a különbség az önjelölt megmondóemberek és a valódi szakemberek között. Az egyik
minden kétség nélkül hirdeti az igazát. A másik inkább gondolkodik, mielőtt kijelentene
valamit.
Miért kérdezem magamtól ezt?
Mert egy ponton elkezdtem azt észrevenni, hogy emberek keresnek meg. Hogy érdeklődnek.
Hogy kíváncsiak a véleményemre. Hogy akarják tudni, én hogyan csinálom.
És itt jön a dilemma:
Ha ennyien kíváncsiak rám, akkor talán tényleg értek hozzá?
Ha ennyien követik a munkámat, akkor talán tényleg van értéke annak, amit csinálok?
Vagy ez csak véletlen? Szerencse? Vagy tényleg ott van mögötte a tapasztalat, az évek
munkája, a felismerések, a hibák, a sikerek és a tanulságok?
És akkor jön a felismerés:
A kérdések nem a gyengeség jelei. Hanem a bizonyítékai annak, hogy valóban értek ehhez.
Az igazi tudás nem a magabiztosságból fakad, hanem a kérdéseidből
Aki soha nem kérdőjelezi meg magát, az valószínűleg semmit sem tud.
Aki pedig időnként elbizonytalanodik, az fejlődik, tanul, és egyre jobban érti a dolgokat.
Szóval ha valaha te is feltetted magadnak a kérdést, hogy „Elég jó vagyok?”, akkor
gratulálok:
Te nem egy önjelölt okoskodó vagy. Te az úton vagy.
És ez az egyetlen hely, ahol a valódi tudás megszületik.
